Volt-e élet a Földön a Street Fighter, a Fatal Fury vagy a Mortal Kombat előtt? Nagyon is, sőt, a verekedős arcade játékok egy nagyon is meggyőző miocén kori prototípussal rendelkeztek.
A System 3 1985-ben dobta piacra az International Karate című játékot, mely nem csupán az adott évben előzte meg korát, de évekig a legjobb küzdősport tematikájú programnak számított a Commodore univerzumban. A kiváló grafika pedig csak egyetlen komponens volt azok közül, melyeknek köszönhetően az International Karate az őt megillető helyre került. Legalább ilyen fontos tényező volt a két versenyző mozgása, kiváló játszhatóság és a feszes tempó. Az ellenfelek nyolcféle ütés-rúgás kombinációt tudtak bevinni egymásnak, melyek a bíró döntése értelmében egész vagy fél pontot értek. Eközben az elért pontszámmal egyenes arányban nőtt játékosunk helyezése is (fehér, sárga, zöld, bíbor, barna majd fekete öv), valamint az összecsapások újabb és újabb nevezetes földrajzi helyszínekre tevődtek át. Ezek között volt a Fudzsi hegy Japánban, a Sydney Operaház, a New York-i Szabadságszobor, a Rio-i Jézus-szobor vagy a Westminster Apátság.
Bizonyos pontszám elérése után egy bónuszpályán kellett bizonyítanunk, itt egy állványzatot kellett szétfejelnünk vagy elugranunk a felénk repülő szúró- és vágóeszközök elől. Muszáj továbbá szót ejtenünk a kiváló effektekről valamint a háttérzenéről, mely a mindig kitűnő Rob Hubbard szerzeménye volt. Az International Karate megannyi hasonlóságot hordoz a szintén 1985-ben napvilágot látott The Way Of The Exploding Fist című játékkal, melynek hatására a játékot forgalmazó Melbourne House pert fontolgatott a System 3 ellen. Csakhogy erre végül nem került sor, miután ezelőtt nem sokkal a Data East perelte be szintén hasonló plágiumváddal az Epyxet a World Karate Championship és a Karate Champ közötti plágiumok miatt, és vesztett a bíróságon. A System 3 1987-ben jelentette meg az International Karate + című folytatást, melyben immár két másik versenyzővel kellett megküzdenünk a bennmaradásért.
