Péntek délelőtt került megrendezésre a V4 Future Sports konferencia, hol a résztvevők az e-sport és sport jelenlegi helyzetének legfontosabb kérdéseit tárgyalták meg sportpolitikai, gazdasági, marketing és tudományos megközelítésből.
Elsőként Lukáš Pleskot a legnagyobb cseh e-sport ügynökség, a PLAYzone tulajdonosa, Karol Cagan a legnagyobb szlovák esport ügynökség társalapítója, Rafal Trybus, a Lengyel E-sport Szövetség koordinátora és Kis Balázs a Magyar E-sport Szövetség (HUNESZ) alelnöke taglalta az e-sport jelenlegi helyzetét és a jövőbeli terveket. A kerekasztal-beszélgetésből kiderült: a V4-esek mindegyikére igaz, hogy az e-sport egyre nagyobb teret hódít, és közös célkitűzés, hogy a négy ország vezetősége az e-sportot hivatalos sportágként jegyezze be, valamint, hogy minden országnak legyen saját nemzeti válogatottja. Kis Balázs az V4-ek közti együttműködés fontosságát hangsúlyozta: a terveik között szerepel a V4-es bajnokságok más-más országban történő megrendezése és a sportszövetségek közötti szoros kooperáció.
Szó esett továbbá arról, miként válhat az e-sport hivatalos sportággá: első lépésben meg kell teremteni a megfelelő jogi feltételeket, a hivatalos sportági és versenyzési szabályokat, ehhez pedig elengedhetetlen egy kontinentális szervezet, az Európai E-sport Szövetség létrehozása. A konferencián szó esett arról is, miért lenne különösen előnyős a nagyvárosok számára az e-sport rendezvények lebonyolítása: felmérések szerint a sportág Európában jelenleg 77 milliós rajongótáborral bír, a rajongók mintegy 75%-a aktívan használja is a szóban forgó játékokat. (A bajnokságokon általában a League Of Legends, Counter, Strike: Global Offensive, a Hearthstone: Heroes of Warcraft, A Rules of Survival és a PlayerUnknown’s Battlegrounds játékokban csapnak össze a csapatok.) Az előadók szerint ez óriási szám, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi az e-sport létjogosultságát. A szponzori és bevételi összegek bőven meghaladják a profi sportrendezvények hasonló adatait, ugyanakkor az e-sport rendezvények jóval költséghatékonyabb módon lebonyolíthatóak. Nem igényelnek például stadionokat vagy különleges infrastruktúrát, miközben egyre nagyobb tömegeket vonzanak. Mindez azt igazolja, hogy az e-sport Kelet-Európában is hasonlóan biztató jövő elé nézhet, mint a nyugati országokban.
